YIN és Yang
A szimbólum kettős, dialektikus koncepciója leírja azokat az ősidőktől fennálló, egymással szemben álló, de mégis egymást kiegészítő kozmikus erőket, amelyek megtalálhatóak a világegyetem összes jelenségében. Ez a megközelítés a kínai filozófia és a hagyományos kínai orvoslás számos irányzatának az alapkövét is jelenti.
Yin és Yang – Két fő ellentét, amik egymás nélkül nem tudnak létezni és egymás részei, egymást tartalmazzák, egymást egészítik ki és együtt alkotják a Tao-t. Nincs jó és nincs rossz.
„Nem vagy bűnös, nem vagy áldozat és nincs bűntudat!”
Ez az én hitrendszerem! 🙂
Lótusz: Tisztaság-szépség
A lótuszvirágot számos különböző kultúrában – legfőképpen a keleti vallásokban – a tisztaság, a felvilágosodás, a megújulás és újjászületés szimbólumaként tartják számon. A jellemvonásai nagyon hasonlítanak az emberi szellemet jellemző vonásokra: a környezete ellenére is a lótuszvirág képes igen szép virágokat produkálni és tisztának maradni.
A Buddhista tanok szerint: A tudat utazása a spirituális tudatlanságtól egészen a tökéletességig a sok újraszületésnek köszönhetően valósul meg, ez nagyon fájdalmas és nehéz lehet, mivel a lélekvándorlás folyamata magába foglalja az új életben történő múltbeli hibák kijavításának a szükségét, ilyenkor mindenkinek szembesülnie kell a tettek, gondolatok és szavak következményeivel, vagyis az ember minden cselevése tettekben, gondolatban és szavakban visszahat önmagára és jellemének alakulására.
A lótusz (szanszkrit nyelven padma) a buddhizmusban a „nyolc szerencsés jel” egyike, és egyben a buddhista tanítások legkifejezőbb szimbóluma.
A lótusz gyökerei a mélyben, a sárban erednek, szára azonban felfelé igyekszik, áttör a vízen, a gyönyörű, tiszta és illatos virág pedig a felszínen, sőt a víz fölött lebeg, a napfényben fürdőzve. Ez a növekedési minta a lélek fejlődését szimbolizálja az anyagiság, a materializmus sarától a tapasztalás vizein keresztül a megvilágosodás fénylő világosságáig.
